Grizsmarni

Egy tartalmas leves mellé, mindig csak valami könnyű tészta féle, -gyermekkoromban naná, hogy édes- volt a második. Ebbe a sorba illett a nudli, gombóc, derelye, a mákos, lekváros, diós tészta, a fánk, vagy a grízsmarni, mazsolával vagy anélkül, ha ezek közül készült valamelyik, mindig tisztára nyaltuk a tányért.
Emlékszem, amikor Anyu grízsmarnit csinált, mindig sokáig kevergette a tűzhelyen egy nagy lábasban, lepirította, majd átforgatta, törte, megint lepirította, átforgatta és mindaddig ismételte ezt még teljesen átsült. Porcukorral, vagy lekvárral kitűnő volt.
Ez a recept egy kényelmesebb verzió, ami ízeiben gyermekkoromat idézi, de nem kell fölötte állni és kevergetni, a sütő elvégzi helyettünk. A sütés vége felé kell áttörni, megforgatni, egy picit még pirítani és kész.

Elkészítési idő: 65 perc
Hozzávalók: 8 adag

1 l tej
20 dkg porcukor
70 dkg búzadara
6 db tojás
1 citrom reszelt héja
10 dkg mazsola (elhagyható)
10 dkg vaj






A tejet felmelegítem, belekeverem a búzadarát, a cukor felét, a citrom héjat és a mazsolát. Állni hagyom 1-2 órát, néha megkeverem.
Amikor a gríz megdagadt, belekeverem a tojások sárgáját. A fehérjét a maradék cukorral kemény habbá verem, majd óvatosan beleforgatom a grízes masszába.
Egy megfelelő méretű (38x30 cm) tepsit kivajazok. A maradék vaj felét is a tepsi aljára darabolom.
Beleöntöm a masszát, majd a tetejére darabolom a maradék vajat.
170 fokra előmelegített sütőbe teszem és 30-40 percig sütöm.
Az idő elteltével kiveszem a sütőből, és egy villával szétdarabolom, átforgatom a tésztát. Visszateszem és még 10 percig sütöm.
Ízlés szerinti lekvárral, én most hecsedlivel és/vagy porcukorral tálalom.